Magyar Honvédség
A Magyar Honvédség emblémája
Dátum:	1848 –
Ország:	Magyarország
Személyzet:	hivatásos és szerződéses állomány
Feladat:	Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme. Hozzájárulás a NATO kollektív védelméhez.
Méret:	30.000 fő (2008. január 1-jétől, teljes személyi állomány) a bővítés folyamatos.
Parancsnoki struktura:	Hadsereg
Diszlokáció:	Budapest
Parancsnokok
Jelenlegi parancsnok:	Havril András vezérezredes, HM HVKF
Kultúra és történelem
Mottó:	„A Hazáért”
	Évfordulók: május 21. – a Magyar Honvédség napja egy kis videó a Magyar Honvédségről

 

A MH 32. Budapest Őr- és Díszezred katonái az Egyesült Államok elnökét fogadják a Sándor-palota előtt, 2006. június 22-én (a háttérben huszárok láthatóak)

 

 

 

A 2007-es kecskeméti repülőnap alkalmából különleges festést kapott Mi–24-es harci helikopter

A Magyar Honvédség (rövidítve MH) polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az önkéntességen és az általános hadkötelezettségen alapuló haderő. Egyes szervei jogszabályokban meghatározott katonai igazgatási feladatokat is ellátnak. A Magyar Honvédség fő feladata az ország szuverenitásának és területi épségének védelme, valamint az Észak-atlanti Szerződés értelmében a Szövetség kollektív védelmének erősítése. További feladatai közé tartozik, hogy hozzájáruljon az egyéb – a partnerségi, szerződéses viszonyok között – közösen vállalt szövetséges küldetésekhez, béketámogató és humanitárius akciókhoz, súlyos ipari és természeti katasztrófák elhárításához, a szövetséges katonai és polgári rendvédelmi erők magasabb szintű kiképzéséhez akár a NATO és az Európai Unió szervezeti határain kívül is. A szövetségek közös védelmének érdekében kész a szükséges katonai erő és egyéb támogatások rendelkezésre bocsátására a vállalt kötelezettségeknek megfelelően. Kész a biztonságpolitikai alapelveknek megfelelő két- és többoldalú katonai együttműködés révén erősíteni a regionális biztonságot és stabilitást. Ezen feladatokat rendszerint a honvédelemben közreműködő más polgári szervekkel együttműködve hajtja végre.

A Honvédséget békében az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a honvédelmi miniszter irányítja. Rendkívüli állapot idején a Honvédség legfelsőbb irányító szerve a Honvédelmi Tanács. A Magyar Honvédség vezetése a mindenkori Honvéd Vezérkar főnök joga és kötelessége (teljes megnevezése Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar főnök, HM HVKF). Gyakorolja jogszabályban rögzített hatáskörét, illetve végrehajtja az irányítására jogosultak utasításait. A Magyar Honvédség szakmai vezetését a Honvéd Vezérkar (HVK) és 2007. január 1-jétől a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság látja el, a MH Szárazföldi Parancsnokság, a MH Légierő Parancsnokság megszüntetésével, azok jogutódjaként, illetve a megszűnő MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság, a Magyar Honvédség Híradó és Informatikai Parancsnokság, a Magyar Honvédség Művelet Irányító Központ és a Magyar Honvédség Egészségügyi Parancsnokság egyes feladatainak átvételével.

1992-től minden év május 21-e a Magyar Honvédség napja, mely napon Buda várának 1849-es bevételére emlékeznek. A várnegyed déli részén található Dísz téren emelték 1893-ban a Honvéd-szobrot a budai hősök emlékére (Zala György alkotása). A szobor egy zászlót tartó, harcba rohanó fiatal katonát mintáz, a talapzaton található felírás: „1849. május 21. Szabad hazáért!”.

Története [szerkesztés]

Bővebben: Magyar hadtörténet

A modern magyar hadsereg megalakulása a gyakorlatban 1848. május végére tehető, amikor Batthyány Lajos miniszterelnök utasítására felszereltek tíz reguláris gyalogzászlóaljat, névlegesen a Nemzeti Őrsereg részeként – valójában ezt a seregtestet a hivatalos iratokban is Honvédségként emlegették. A magyar állam ellen irányuló külföldi aggresszió fenyegetése és belső nemzetiségi fegyveres mozgalmak veszélye miatt Kossuth Lajos kérésére 1848. július 11-én, Pesten az országgyűlés képviselői 200 ezer újoncot és a 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg – hivatalosan is létrehozva ezzel a nemzet reguláris véderejét. Az erélyes intézkedések nyomán Magyarországnak 1848 legvégén már 110 ezer főnyi serege állt hadrendben, amely végigharcolta a szabadságharcot. Az 1849. évi orosz cári invázió nyomán az ország közel 20 évig tartó osztrák katonai megszállás alá került, ez idő alatt nemzeti rendelkezésű hadserege nem volt.

Az önálló magyar hadsereg ismételt felállítására 1868-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulása után került sor. 1869-ben megkezdődött az első honvédcsapatok felállítása. A századforduló nem képez éles választóvonalat a honvédség fejlődésében, de az 1900-as évek első évtizedében az általános európai fegyverkezés hatására mélyreható és gyors haderő-fejlesztési program indult be az Osztrák–Magyar Monarchiában. A haderő első vonalát a császári és királyi közös hadsereg és haditengerészet, második vonalát a magyar királyi honvédség, illetve császári királyi Landwehr alkotta. Az európai nagyhatalmak felgyorsult ütemű fegyverkezését szem előtt tartva a hadvezetés a közös hadsereg tüzérségét óhajtotta fejleszteni, ami létszámnöveléssel járt együtt. Az I. világháborúbanolaszországi Isonzónál. A volt Magyar Királyság területét a köztársasági kormánynak nem sikerült egyben tartania, mert a szomszédos országok igényt tartottak a szlovák, román és délszláv nemzetiségek által lakott területekre, és az antant támogatásával katonai intervenció indult meg az ország feldarabolására. Az ország jelentős része francia, román és szerb ellenőrzés alá került. Ez a Károlyi-kormány bukásához vezetett, és 1919. március 21-én az ország még magyar kézen maradt részében a kommunisták ragadták magukhoz puccsal a hatalmat. Magyarország többszázezres emberáldozatot szenvedett el, főleg az orosz fronton és az

A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttekor a külpolitikai helyzet még súlyosabb volt, mint a polgári kormányzat idején. Az események alakulását jelentősen befolyásolta a Vix-jegyzék, mely 1919. március 20-án került átadásra. Az ország vezetői úgy vélték, hogy 3-4 hónap alatt lehetséges egy körülbelül 200 ezer fős hadsereg létrehozása. 1919. március 25-én jelent meg a Vörös HadseregÁprilis 16-án a román, majd április 27-én megindult a cseh csapatok támadása. A kezdeti katonai sikerek után azonban a több irányból szorongató túlerővel szemben a kommunista hadvezetés is vereséget szenvedett. fölállításáról szóló rendelet.

A június 4-én Trianonban aláírt békeszerződés katonai rendelkezései alapvetően biztosították a kisantant államok teljes katonai fölényét. Olyan hadsereg fenntartását engedélyezték Magyarországnak, mely nemcsak támadó hadműveletekre alkalmatlan, de az ország minimális védelmét sem képes ellátni. Magyarország a területi revízió politikáját támogató két országgal, először a fasiszta Olaszországgal, majd a legfontosabb gazdasági partner náci Németországgal kereste az együttműködést. A Tengelyhatalmak szövetségeseként 1941-ben Magyarország belépett a II. világháborúba. A gyengén felszerelt magyar csapatok hatalmas emberáldozatot hoztak a keleti fronton, majd 1943 januárjában a 2. magyar hadsereg megsemmisítő vereséget szenvedett a Don folyó partján.

1947. február 10-én Párizsban aláírták a magyar békeszerződést, amelynek a hadseregre vonatkozó előírásai értelmében Magyarországnak jogában állt 70 ezer fős hadsereget szerveznie. 1948 végén megkezdődött a hadsereg gyorsított fejlesztési tervének kidolgozása. 1951 őszéig nyolc lövész- és egy páncéloshadosztály, hadseregközvetlen tüzérség, szerény légierő és légvédelmi tüzérség felállítására került sor. Még e nagyságrendileg nem túl jelentős haderő is rendkívüli megterhelést igényelt, 1950-ben például az állami költségvetés 25%-át. 1951. június 1-jén a Magyar Honvédség elnevezést Magyar Néphadseregre változtatták, az év végétől megkezdődött az állomány szovjet mintájú egyenruházattal való ellátása.

Az új Magyar Néphadsereg a szovjet katonai rendszeren és eszközökön alapult. A hatalmas hadi kiadások az 1950-es évek közepére gazdasági csődbe juttaták az országot. Az 1956-os forradalom leverése után a Vörös Hadsereg a Magyar Néphadsereg összes komolyabb eszközét elhordta az országból.

1968-ban a Prágai tavasz politikai változásokat hozott Csehszlovákia életében. A szovjet vezetés ezt nem nézte jó szemmel, így 1968 nyarán a Varsói szerződés tagállamainak katonai egységei (Románia kivételével) bevonultak az országba. Magyar részről egy hadosztály vett részt a hadműveletben.

A rendszerváltozás a hadseregben már 1989-ben megkezdődött. A kormány 1989. november 30-i határozata szerint további 20–25%-os csapatcsökkentést kell végrehajtani, a néphadsereget nemzetközi haderővé alakítani és a diszlokációt egyenletessé tenni. 1990. március 15-től a haderő hivatalos neve Magyar Honvédség.

Magyarország – a volt Varsói Szerződés tagországai közül elsőként – 1996. január 29-én jelentette be hivatalosan csatlakozási szándékát a NATO-hoz. 1997. július 8-án a NATO madridi csúcstalálkozóján a szövetség állam- és kormányfői úgy határoztak, hogy Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot csatlakozási tárgyalásokra hívja meg. 1999. március 12-én Magyarország felvételt nyert a NATO-ba.

Az Országgyűlés 2004 novemberében módosította az alkotmányt a sorkötelezettség eltörlésével kapcsolatban, ettől kezdve a Honvédség állományát már kizárólag szerződéses katonák, hivatásos katonák, és közalkalmazottak alkotják.

Feladatai [szerkesztés]

Felépítése, egységei [szerkesztés]

Az MH Honvéd Vezérkar szolgálati alárendeltségébe tartozó egyéb parancsnokságok:

A Magyar Honvédség felépítése (angol)

Szárazföldi erő [szerkesztés]

Rendeltetése [szerkesztés]

A szárazföldi erők alapvető kötelessége a Magyar Köztársaság katonai védelme, az államhatár őrzése és védelme, valamint a nemzetközi szerződésből eredő katonai kötelezettségek (kollektív védelmi feladatok, béketámogató műveletekkel kapcsolatos feladatok) teljesítése. Segítségnyújtás elemi csapás vagy jelentős katasztrófa esetén, valamint protokolláris feladatok ellátása.

Fegyverzet [szerkesztés]

Megnevezés	Mennyiség	Megjegyzés
Harcjárművek
T–72M1 harckocsi	15 db	Összesen a kivontakkal együtt 743 db harckocsi van, bár ezek nagyrésze elavult T–54-es,T–55-ös, melyeket hatástalanítanak, vagy raktárakban állnak, illetve T–72-es (kb. 180 db) melyek nagyrésze raktárokon áll. 70 db T–72-es az új iraki haderőnek lett adva. A 15 darab T-72M1-esből harckocsizó modult alakítanak ki a támogató zászlóaljban, mely a Magyar Honvédség bármely kötelékének állományában képes feladatok megoldására.
BTR–80 páncélozott szállító harcjármű	513 db (ebből 100 db raktáron)	PSZH-kal együtt 770 db páncélozott harcjármű. A BTR–80-at BTR–80A-ra folyamatosan modernizálják.
BTR–80A páncélozott szállító harcjármű	178 db
BMP–1 páncélozott szállító harcjármű	502 db (mind raktáron)	Hadrendből kivonva Páncélozott terepjárokkal tervezik a helyük pótlását.
BRDM felderítő harcjármű	???	A BRDM-ből a BRDM–1, és BRDM–2 is szolgálatban van. A BRDM-ből vannak, páncéltörő rakétával felszerelt, páncélelhárító feladatot ellátók, és vegyvédelmi feladatokat ellátók is.
Szállító járművek
UAZ terepjáró	???	Az UAZ-ok közül, a 452-es, és a 469b-s is szolgálatban állt/áll. Az UAZ-469b típusú katonai terepjárókat, lassan Mercedes-Benz G-270 CDI típusú katonai terepjárók váltják. Az UAZ-469b típusú katonai terepjárók között vannak, páncéltörő rakétaindítóval vagy könnyűgéppuskával ellátott változatok is rendszerben.
Mercedes-Benz G katonai terepjáró	???	A Mercedes-Benz G típusu katonai terepjárók között vannak könnyűgéppuskával ellátott változatok is rendszerben, illetve el lehet őket látni, péncéltörő rakétaindítókkal is.
Mercedes-Benz Unimog katonai teherautó	???	A Mercedes-Benz Unimog típusú katonai teherautók között, vannak Mistral légvédelmi rakétaindítókat mobil platón szállító változatok is.
Rába H-14 (4x4) katonai terepjáró tehergépkocsi	???
Rába H–18 (6x6) katonai terepjáró tehergépkocsi	???
Rába H–25 (6x6) katonai terepjáró tehergépkocsi	???
MAN HX32 (8x8) katonai terepjáró tehergépkocsi	???
Ural 4320 (6x6) katonai terepjáró tehergépkocsi	???	Az Ural 4320 katonai teherautókat, a Rába, és MAN típusú katonai teherautók váltják.
Ikarus E-95 katonai autóbusz	???
Ikarus F-15 katonai autóbusz	???
Nehézfegyverek
BM–21 rakéta-sorozatvető	62 db (mind raktáron)
D–20 ágyútarack	305 db (ebből 287 db raktáron)	Egyelőre modulrendszerben képeznek ki tüzér egységeket. A Magyar Honvédség átalakításában, annak ellenére, hogy jelenleg az MH szervezetét vizsgálva nem látszik, de a közeljövőben ismét felértékelődik a magyar tüzér fegyvernem helyzete, amely munkához minden tüzér katona szakmai felkészültségére szükség lesz. A Magyar Honvédségben átértékelték a tüzérség szerepét, és megerősítették, hogy a közeljövő korszerű magyar haderejének kialakításához, komoly tűztámogatásra, mindenek előtt modern tüzérségre van szükség. Mondta beszédében Huszti András dandártábornok.[1]
2SZ1 Gvozgyika önjáró löveg	153 db (mind raktáron)	Hadrendből kivonva.
82 mm-es aknavető	50 db	Modulrendszerben képeznek ki aknavetős egységeket. A 82 mm-esek mellé, 81 mm-es és 60 mm-es aknavetők kerültek beszerzésre.